A biztosítás története

...a kezdetektől napjainkig

A kockázat egy olyan tényező, amihez mindannyian másként állunk hozzá: van, aki bátran vállalja, nem törődve a következményekkel, és vannak, akik csak igen komoly megfontolás után mernek bármi olyasmit vállalni, aminek a sikerében nincsenek 100%-ig meggyőződve.

Viszont nagyon gyakran megesik, hogy nem lehetséges kikerülni a kockázatot, legyen akár szó egy hitelfelvételről, vagy egy új vállalkozás indításáról.

Igen kicsi azon személyek halmaza, akiknek a rizikó fontosabb bármi másnál, gondolok itt az extrém sportolókra, vagy az olyanokra, akiknek a munkája során kell folyamatosan pengeélen táncolniuk.

A többség számára a biztonságérzet sokkal csábítóbb, mint belevágni az ismeretlenbe – de ne gondoljuk azt, hogy a nyugodtnak és biztonságosnak hitt élet nem hordoz magában semmiféle kockázatot!

A biztosítás, mint intézményrendszer, nem egy régi találmány, de az alapjait már az időszámításunk előtti harmadik évezredben lefektették, pontosan azért, mert sok esetben a siker érdekében kénytelenek vagyunk kimozdulni a komfortzónánkból, de nem szeretnénk mindenünket bizonytalan lapra feltenni.

Hősies őseink

A közös teherviselés vélhetően egészen az ősidőktől kezdve velünk van és létezik, amióta az emberi faj elkezdett közösségekbe tömörülni.  A vagyon fogalma sokkal később alakult ki, mint a közösség, hiszen a vadászó-gyűjtögető elődeinknek még fogalma sem volt arról, hogy mi is a pénz, viszont azt igenis tudták, hogy együtt sokkal többre képesek, mintha mindenkinek maga kellene boldogulnia. Persze az egyéni felelősségvállalás is fontos, de ha azt egy egész részeként tesszük, akkor az eredmény sokkal könnyebben elérhetővé válik, és sokkal nagyobb lesz. Mint ahogy a pénzt nem használó, mai napig ősi szerveződésben élő törzsek teszik, valószínűleg a korai emberek is segítették egymást, például ha egyiküknek megrongálódott a háza, vagy megsérült vadászat közben, akkor a többiek segítettek neki a kárt helyre hozni, a sebesülésből felépülni. és nem hagyták sorsára, hogy oldja meg egyedül, ahogy tudja. 

Így megállapíthatjuk, hogy az első biztosítás lényegében a közösséggé szerveződés volt, amivel mind a saját, mind pedig a társaink, családjaink túlélési esélyeit tudtuk növelni.
De tulajdonképpen a későbbre félretett élelmiszertartalékot is nevezhetjük egyfajta biztosításnak, hiszen ha megtörténik a káreset, jelen esetben az eredménytelen vadászat, vagy rossz termés, akkor is van mihez nyúlni, nem fenyegeti a törzset az éhhalál.  A készletek felhalmozásával viszont kialakult valami egészen más: a vagyon fogalma. Még nem a szó mai értelmében, hiszen akkoriban egy magánszemélynek nemigen volt vagyona a ruháin és a használati eszközein kívül, viszont a közösség már rendelkezett egy olyan alappal, amivel hosszabb távra is biztosítva volt a túlélés, nem kellett egyik napról a másikra élni. 
Ez pedig azt jelentette, hogy megindulhatott a világ meghódításának első lépése: a kereskedelem.

Pénz beszél…

Persze törzsön belül gyakori lehetett a cserebere, de ezt azért kereskedelemnek még nem nevezhetnénk.

Viszont a szomszédos törzsekkel, családokkal való üzletelés, azaz árut áruért már sokkal inkább!

Nekem van valamiből feleslegem, ezt odaadom, de cserébe kérek valamit, amiből viszont kéne még, de neked van – ez volt nagyjából az üzleti tevékenység első szakasza, a cserekereskedelem.

Ez évezredekig működött, azonban egy idő után az emberek rájöttek, hogy a cserélgetésnek súlyos hibái vannak, amik nagyban megnehezítik annak folyamatos működését.

A két legfőbb ok, amiért a cserekereskedelem nem működhetett tovább:

Nehéz volt cserepartnert találni, akinek pont olyasmi kellett, ami nekem van, és olyanja volt, ami nekem kellett
Az áru értékének meghatározhatatlansága – ezt rendszerint a beszerzés nehézsége befolyásolta, de így is nagyon nehéz volt az összehasonlítás

Ennek kiküszöbölésére jött létre az árupénz, ami már egy lépés volt az általunk ismert pénz fogalma felé.

Árupénz rendszerint olyan árucikk volt, ami tartósan megőrizte az értékét, egyszerű volt szállítani és nagyjából mindenhol ugyanannyit ért, valamint osztható, darabolható kellett, hogy legyen.

Ilyen volt például a só, a haszonállatok, kagylók, kövek, fémek, speciális csontok.

A bronzkorban például általánosan elfogadott fizetőeszköz volt az egységes méretű és formájú bronzöntvény, mely szállítható volt, és a világ minden részén szükség volt rá.

Külön érdekesség, hogy az ókorban valószínűleg sokkal élénkebb volt a nemzetközi kereskedelem, mint azt korábban a szakértők feltételezték, ugyanis a közelmúltban Skandináviában találtak olyan bronzöntvényeket, melyek a Közel-Keletről származnak.

A kereskedelem alapja: a kölcsönös bizalom

A kereskedelem alapja: a kölcsönös bizalom

A biztosítás fogalma először az ősi Babilonban és Kínában merült fel, ahol a vízi kereskedelmet igyekeztek ezzel hosszú távon működőképessé tenni.

Az ókori kínaiak úgy igyekeztek minimalizálni az esetleges veszteségeiket, hogy többfelé osztották az árujukat, párhuzamosan több hajóval szállítottak, így kisebb volt az esélye, hogy egyszerre nagyobb mennyiségű értéket veszítenek el.

Babiloni vonatkozásban Hammurapi törvényei között szerepel például egy olyan törvény, amely a hitelezőket biztosítva kijelenti, hogy ha egy kereskedő hitelt vett fel a szállítás finanszírozására, akkor pótdíjat köteles fizetni, ha a rakomány elvész, megsemmisül, vagy elrabolják.

De számos más helyen is rendelkezik a vagyon védelméről, adósokról, hitelezőkről, kártalanításról, vagyis elmondhatjuk, hogy az i.e. 18. században már igen komoly és fejlett pénzügyi rendszert működtetett a birodalom.

De egyfajta biztosításnak számított például a perzsák által meghódított népek a hódítónak beszolgáltatott éves járulék, mellyel kvázi a békét biztosították.

Időszámításunk előtt 1000 körül a Rodoszi hajósok elkezdtek egy közös alapot gyűjteni, amiből kártalanítani tudták a szerencsétlenül járt társaikat; gyakorlatilag egy káralapot hoztak létre, mint egy mai nagyvállalat.

Az életbiztosítás alapjait a rómaiak fektették le, akik „jóakaró közösségeket” hoztak létre, ami tagdíj fizetése ellenében fedezte az esetleges orvosi ellátást, valamint halál esetén a temetési költségeket.

Hasonlóképpen működtek a középkori céhek is, melyek elsősorban érdekvédelmi szervezetek, másodsorban biztosítócégek voltak a tagok számára: aki fizette a díjat, annak biztosítva volt a munka, a nyugdíj és a temetkezés költségei.

A modern biztosítás első lépései

A modern biztosítás első lépései

A biztosítás fogalma, mint láttuk, kezdetben össze volt nőve az iparral, de elsősorban inkább a kereskedelemmel.

Nagyjából hétszáz éven keresztül a világkereskedelem dobogó szívének Itália, vagyis azok városállamai számítottak, úgy, mint Velence, Genova, Pádua, Firenze.

Az első dokumentált biztosítás is Genovában íródott, 1347-ben, amiben a kereskedő bizonyos díjszabás ellenében megtéríteni köteles a hajó, vagy a rakomány tulajdonosának kárát, ha valami szerencsétlenség történne.

Az így kötött biztosítások minden esetben utólagos kárátvállalásról szólnak, a rendszeres díj ellenében eseti kártérítést ígérő társaságok megjelenéséig még évszázadokat kell várni.

Szintén a középkori Itáliában alakultak ki az első pénzintézetek, bankok, melyek kamat ellenében biztosították a rájuk bízott vagyon őrzését, ezen kívül értékpapírokat bocsájtottak ki, amik igazolták a tulajdonos hitelképességét, bankbetétjét.

A templomos lovagok Nyugat-Európáról Kínáig terjedő bankfiók-hálózatot építettek ki, ahol bármelyik irodába betérve a megfelelő betétkönyv ellenében hozzájuthattak az ügyfelek a pénzükhöz.

A felszámolt kamatért cserébe a Templomos Rend garantálta a pénz őrzését, hozzáférhetőségét.

És ha már lovagoknál tartunk…

A páncélöltözet is egyfajta életbiztosítás-jellegű befektetés volt: aki megengedhette magának a jó minőségű páncélzatot, az nem csak a sérülésektől védhette meg magát, hanem az ütközetekben is sokkal jobb túlélési esélyekkel indult, hiszen egy vagyonos embert sokkal jobban megérte váltságdíj reményében fogságba ejteni, mint megölni.

Kockázat nélkül nincs győzelem

Kockázat nélkül nincs győzelem

Már a terhesség során is felmerülnek olyan tényezők, melyek mássá teszik ezt a csodálatos állapotot két babával a hagyományos, egy gyerekes terhességhez képest.

Egy iker terhesség sokkal több nehézséggel jár, hiszen egyszerre 2 gyermek van a szívünk alatt.

Jobban megnő a pocak, kevesebb hely marad a szerveknek, nehezebb a mozgás, jobban nyúlik a bőr… és még sorolhatnánk reggelig az élettani hatásokat...

Komoly előrelépést jelentett a biztosítások fejlődésében, amikor Edward Lloyd a XVII. század végén megalapította a Lloyd biztosítótársaságot, és bevezette a kockázatelemzést.

Természetesen ő is tengeri kereskedelmi biztosításokkal kezdte az ipart, viszont mára az egyik legtekintélyesebb biztosítótársasággá nőtte ki magát a cég.

Statisztikai számításokkal megbecsülték, hogy mekkora a valószínűsége annak, hogy a biztosítani kívánt hajó szerencsétlenül jár, és ennek alapján számították ki a díjszabás mértékét, hogy biztosan fenntartható legyen, és megérje mind a hajósoknak, mind a biztosítónak.

Ezzel egy olyan folyamat alapjait fektették le, amely a mai napig az újonnan kötendő biztosítások alapját képezi, legyen az akár balesetbiztosítás, lakásbiztosítás, vagy felelősség-biztosítás.

Mind a mai napig, mielőtt egy biztosítótársaság szerződést köt egy ügyféllel, kockázatelemzést végez, és azok alapján állapítja meg a díjszabást, legyen szó egy nagyvállalat építkezési projektjéről, vagy egy magánember lakásbiztosításáról.

A kockázatelemző felméri, hogy mik azok a tényezők, amik negatív irányba befolyásolhatják az üzleti kapcsolat végkimenetelét, milyen esetekben történhet meg, hogy a társaságnak fizetési kötelezettsége keletkezhet.

Természetesen csomó olyan terület van, ahol ez az eljárás már rutinná vált, például egy ingatlan vásárlása esetén nemigen fordulhatnak elő olyan extrém tényezők, amik azelőtt ne történtek volna meg már milliószor azelőtt, ettől függetlenül a szakértő minden esetben felméri a terepet, mielőtt szerződésre kerülhetne a sor.

Minél magasabb a kockázati tényező, annál magasabb a biztosítás díja is, ezt akár általános szabálynak is tekinthetjük. 

Biztosítások Magyarországon

Biztosítások Magyarországon

Hazánkban meglehetősen későn alakultak ki a biztosítók, ugyanis az első ilyen jellegű társaság, a Rév-Komáromi Hajózást Bátorságosító Társaság 1807-ben került megalapításra.

Az elnevezés még nem biztosító volt, de a tevékenység lényegében ugyanolyan volt, mint a Lloyd társaság esetén.

Bátorságot” adni azoknak, akiket félelem környékez, ha hajós áruszállítás mellett döntenek.

Az akkoriban igen elmaradott gazdaság következtében alakult ki, hogy a biztosítási piac alapvetően külföldi tőkén nyugodott, és az első biztosítási társaságot, a Triest Általános Biztosító Társulatot csak 1831-ben alapították meg, pesti képviselettel.

E társaságot más néven Assicurazioni Generali néven ismerhették, és több névváltozáson és leányvállalat-alapításon is átesett, mire kialakult a ma is ismert Generali Biztosító.

A század közepén aztán nálunk is beköszöntött az ipari forradalom, és sorra jelentek meg az újabb és újabb biztosítótársaságok, mint az Alianz, az Anker, a Providenta – ezek szinte mind osztrák és német társaságok itteni kirendeltségei voltak.

A hajózási biztosításokon túl pedig megjelentek az újabb és újabb termékek, csomagok: lehetett már kötni járműre, ingatlanra, sőt, már utasbiztosítás is elérhetővé vált.

Megjelentek a komplexebb, több tényezőre is kiterjedő csomagok.

A második világháború után aztán megszűntek a magánkézben lévő biztosítótársaságok, és ez is állami monopóliummá vált, vagyis mindössze egy darab, állami tulajdonú vállalatnál köthettek az emberek biztosítást.

Az így létrejött Állami Biztosító 1986-ig működött, a rendszerváltás környékén és után pedig ismét elkezdtek teret nyerni a piacon a magántulajdonú, külföldi vagy magyar biztosítók.

Mára már számost cég ajánl nekünk biztosítást az élet bármilyen területére, sőt, akár még egészen extrém dolgokra is.

Biztosítások fajtái

Biztosítások fajtái

Mindenek előtt, ha már ennyit foglalkoztunk vele, tisztázzuk, hogy mi is az a biztosítás.

Legegyszerűbben úgy lehet megfogalmazni, hogy a véletlenszerűen bekövetkezett események okozta anyagi károk elleni védelem. 

A biztosításkötés egyik alap elve, hogy a kockázat tiszta és világos legyen, egyértelmű legyen a káreset – ezért például nem lehetséges szerencsejáték okozta anyagi kárra biztosítást kötni.

Megkülönböztethetünk relatív és abszolút kockázatot:

  • Abszolút kockázat, amikor a káreset bekövetkezése biztos, az időpontja bizonytalan, például egy haláleset életbiztosítás kötésekor.
  • Relatív kockázat pedig az, amikor sem a káreset, sem pedig az időpont nem bizonyos, mint például közlekedési baleset járműbiztosítás, vagy ázás lakásbiztosítás esetén. 

A biztosítások fajtái két ágra válnak szét: van az élet ág, és a nem élet ág.

Az elsőbe tartozik az életbiztosítások, házassági- és születési biztosítás, nyugdíjbiztosítás.

A nem élet ág alá tartozik a betegbiztosítás, temetési biztosítás, balesetbiztosítás, vízi- és kötöttpályás járművek casco biztosítása, egyéb járművek casco-ja és kötelező biztosítása, vagyoni jellegű biztosítások (lakásbiztosítás, vagyontárgyak biztosítása), elemi károk elleni, szállítmányozási, kezességi, hitelbiztosítások, és minden egyéb.

Térjünk ki egy kicsit bővebben a fontosabbakra:

Lakásbiztosítás

Lakásbiztosítás

Ennek a biztosítástípusnak két fajtáját különböztetjük meg: amelyik csak a megkötött szerződésben felsorolt káresetek esetén térít; valamint a mindenre kiterjedő (all risk), amely csak a szerződésben szereplőkre nem.

Viszont belvízre egyik típus nem ad kártérítést, ilyet hiába is keresnénk.

Válasszuk bármelyik típust, arra érdemes ügyelni, hogy

  1. Egyrészt: a fedezet akkora legyen, hogy szerencsétlenség esetén a pénzből tudjunk magunknak megfelelő ingatlant vásárolni
  2. Másrészt: olyan csomagot válasszunk, ami biztosan kimeríti mindazt, ami az ingatlanunk esetében felmerülhet, mint kockázat.

Tornádótól vagy cunamitól nemigen kell hazánkban tartani, ettől függetlenül nem árt olyan csomagot választani, ami mellett biztonságban tudhatjuk anyagi javainkat.

Ezen kívül érdemes olyan biztosítótársaságot választani, amely megérdemli a bizalmunkat, ahol biztosak lehetünk benne, hogy a végén nem maradunk hoppon különböző kifogások és apró betűs részek miatt.

Lakóházakon kívül lehetőség van még nyaraló, garázs, egyéb ingatlanvagyon biztosítására is, valamint épülő házra, annak építőanyagára is köthetünk, ha a végsőkig szeretnénk biztosra menni.

Gépjármű biztosítás

Gépjármű biztosítás

A legismertebb, legszélesebb körben alkalmazott típusa a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás, amely baleset esetén a szerződő fél által a vétlen tulajdonosnak okozott károkat hívatott fedezni.

Ebben az esetben a vétkes sofőr besorolása romlik, és minden balesettel drágább lesz a biztosítás.

A vétkes vezető kárait a casco hívatott rendezni, de ebből is több konstrukció létezik:

  • no casco – a kártalanítás csak totálkárra vagy lopásra terjed ki, törésre nem
  • full casco – pont az előző ellentéte, vagyis a mindenre kiterjedő biztosítás
  • bizonyos esetekben, ha casco-mentes finanszírozási szerződést kötünk, akkor mindkét fentebb felsorolt eset bele lehet építve, nem kell rájuk külön szerződést kötni.

Érdemes még tudni, hogy mint minden vagyoni biztosítás, a gépjárművekre vonatkozó is egy évre szól, újra és újra meg kell újítani.

Ha úgy van rögzítve a konstrukció, akkor a szerződés automatikusan megújul, hacsak nem mondjuk le, de egyéb esetben csak a díját kell megfizetnünk.

Viszont mindegyik szerződés tartalmaz önrészt, ami azt jelenti, hogy a biztosító nem a teljes összeget fizeti a károkozás után, hanem csak egy részét, a fennmaradó hátralék a károkozót terheli.

Ez megállapítható a kár egy bizonyos százalékában, vagy fix összegben is.

Balesetbiztosítás

A balesetbiztosítás, mint azt a neve is sugallja, sérülések, egészségkárosodások esetén biztosít fedezetet a biztosított fél számára.

Ennek több gyakorlati haszna is van, ugyanis az így kapott összegből fedezhetőek például gyógykezelések, de a munkaképtelenség okozta fizetési kiesést is kompenzálhatja.

Általában előre összeállított csomagokból lehet választani, de az ügyfél is hozzáadhat kockázatokat, ha szeretne.

Rendszerint több árkategória közül választhatunk, azaz minél drágább csomagot választunk, annál nagyobb a kártérítés összege.

Egészségbiztosítás

Egészségbiztosítás

Két típusát különböztetjük meg aszerint, hogy mire terjed ki.

Az első típus az egészség megőrzésére koncentrál, vagyis szűrővizsgálatokra, megelőző kezelésekre terjed ki, melyekkel hosszútávon megőrizhető az egészség.

A másik típus pedig a különböző extra kezelések, szolgáltatások finanszírozását biztosítja.

Teljes egészségügyi lefedettséget a kettő kombinációja tud csak biztosítani a számunkra, tehát ha ilyet kötnénk, akkor érdemes mindkettőt magában foglaló csomagot választani.

Jobb biztosra menni

Jobb biztosra menni

Vannak páran, akik úgy döntenek, hogy teljesen felesleges bármiféle biztosítást kötni, csak pénzkidobás.

Hát, ez nem így van.

A baj bármikor megtörténhet, még akkor is, ha nagyon óvatosak vagyunk, mert egyáltalán nem biztos, hogy mások is azok.

Ha valaki például 25 éve balesetmentesen vezet, annak is bőven elég egyetlen őrülttel összetalálkoznia, és megtörténhet a baleset.

Ingatlan esetében ugyanígy: attól, hogy körültekintőek és elővigyázatosak vagyunk, a szomszédunk még nem biztos, hogy az, és bármiféle kárt okozhat a mi házunkban, lakásunkban is.

Tehát valamilyen módon mindenképpen érdemes biztosítást kötni a fontosabb értékeinkre, egészségünkre, még ha csak kisebb összegűt is, mert ha megtörténik a baj, akkor már hiába bánkódunk utólag, hogy de jó lett volna, ha lett volna, már késő lesz. 

csemetelovi